Komplementer Medicina

Bay Ágota:
Több széndioxid, több parlagfű?

Főleg az ezredforduló után vették kezdetüket világszerte azok a kutatások, amelyek a globális környezeti változások közegészségügyi állapotokra gyakorolt hatására igyekeztek fényt deríteni. Már van néhány olyan, az éghajlat felmelegedésére érzékenyen reagáló vírushordozó rovar által terjesztett betegség – malária, trópusi dengue-láz, ló-enchepalithis – amelyeket összefüggésbe hoztak a környezeti változásokkal. Az ózonréteg elvékonyodása várhatóan megnöveli majd a melanóma előfordulását. Néhány tanulmány összefüggést mutatott ki z utóbbi 50 évben végbement felmelegedés és három európai fafajta allergén pollenjének fenológiája és bő hozama között. Ugyanakkor csak kevés adat áll a rendelkezésünkre arról, milyen közvetlen hatása van az atmoszféra megnövekedett széndioxid koncentrációjának a növények allergén pollentermelődésre, és ezen keresztül a népesség egészségére.

A bizonyos növényfajok pollenjeire adott humán allergiás válasz a modern környezetvédelem és egészségügy egyik legsúlyosabb kihívása. A levegőben szálló allergének jelentős szerepet játszanak az asztma elterjedésében. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt a szénanáthától és asztmától szenvedők száma. A légköri széndioxid koncentráció klímaváltozás szinte legbiztosabb tényezője. Az iparosodás kezdete óta 29%-ka nőtt a koncentráció, és 2050 és 2100 között várhatóan meg fog duplázódni.

A széndioxidban gazdag környezetben nevelkedő növényeknél erőteljesebb a fotoszintézis, a vízfelvétel, csökken a szénleadás – összességében gyorsabb és nagyobb a növekedés – jelzik az eddigi kutatások. Hasonló eredményre jutott az az amerikai tanulmány is, mely a levegő CO2 koncentrációja és a parlagfű pollenprodukciója közötti összefüggést vizsgálta.
 
A kutatók üvegházakban, ellenőrzött körülmények között termesztettek parlagfüvet. Az ültetéshez használt magokat Wodstockban (Illinois), vadon termő növényektől gyűjtötték, komposzttal és homokkal elkevert termőföldet tartalmazó konténerekbe ültették, 150 növény/nm sűrűségben (30 növény/konténer),  ami megegyezik a természetes populációknál megfigyelt sűrűséggel; hetente trágyázták és naponta öntözték őket. Az üvegházak nappali és éjszakai hőmérsékletét 21-26 Celsius fok között tartották, és a fényviszonyokat 70%-os teljes napfény arány jellemezte. A konténereket két részre osztották, és mindegyik rekesz két modult tartalmazott; az egyiket 350, a másikat 700 CO2 koncentráció fenntartására állították be. Hogy minimalizálják a széleffektusokat, minden konténerből (30 növény) csak a középső 12 növényt vonták be a vizsgálatokba. Ezekből gyűjtötték ki a polleneket a növekedés első 84 napja elteltével, a virágzási időszak csúcsán, és megállapították, hogy megduplázott szénmonoxid-koncentráció mellett a növények 61%-kal több pollent termeltek, ugyanakkor a magok átlagos mérete nem változott jelentős mértékben. Ezek a kutatási eredmények megegyeztek a korábbi Ziska és Caulfield tanulmányok eredményeivel, bár ők még nagyobb pollentermelés növekedésről számoltak be.
A tudománynak a jövőben fel kell mérnie, a széndioxid okozta pollentermelés növekedés milyen hatással lesz a föld népességének egészségi állapotára, írják a kutatók. Mint a legtöbb környezet-egészségügyi területen, itt is sok olyan tényezővel kell számolnunk, amelyekről még nem tudhatjuk biztosan, a jövőben miként alakulnak majd. A korábbi, klímaváltozással kapcsolatos, a növények növekedésének és hozamának esetleges módosulását vizsgáló tanulmányok alapján valószínűnek tűnik, hogy a pollentermelés olyan tényezőktől is függ, melyek a feltevések szerint a széndioxid-koncentrációval összhangban meg fognak változni – például a hőmérséklettől, a csapadék mennyiségétől és minőségétől, a légkör szennyezőanyagaitól. Hosszabb idő elteltével ezek a faktorok kihatnak majd arra is, hogy egyes növényfajok hol és milyen bőséggel fordulnak elő, és ezzel átírják az allergiás fajoknak kitett népesség demográfiáját.
A klímaváltozások kedveznek a parlagfű elszaporodásának Európa szerte, és ezzel együtt megemelkedik majd az allergiás megbetegedések száma is a jövőben.

Forrás: Production of allergenic pollen by ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) is increased in CO2-enriched atmospheres; Annals of Allergy, Asthma and Immunology 2002;8:279-282.

Megjelent: Komplementer Medicina 2009/3. szám